Kezdő anyaként számomra a kelengye összeállítása egy igen ijesztő dolognak tűnik. Teljesen biztosra veszem, hogy ha láthatóan tanácstalanul állítok be egy bababoltba azzal a céllal, hogy most összeszedjem a kelengyébe való dolgokat, akkor a segítőkész eladók rám sóznak minden „fontos és nélkülözhetetlen” dolgot, ami aztán csak porfogónak lesz jó. Persze lehet, hogy nincs igazam, de azt hiszem, ezzel a meggyőződéssel nem vagyok egyedül.

Nézegettem már a neten fellelhető kelengyelistákat, és beszélgettem a pici gyerekes szomszédokkal, így talán kezd összeállni egy kép arról, hogy mi fog kelleni, és mi nem. Ha tisztázódnak ezek a vonalak, és lesz egy jó kis listám végre, akkor közzé teszem majd itt az oldalon is, remélem lesz, aki hasznát veszi rajtam kívül is.

Néhány apró csoda 🙂

Most azonban azért írok, mert néhány olyan gyönyörűséges darabbal gazdagodott a – még sehol sem tartó – babakelengyénk, amit muszáj megmutatnom, és megosztanom a forrását. Hiszen, ha én majdnem elsírtam magam, amint megláttam, akkor talán lesz még, aki hasonlókat szeretne beszerezni a picurjának.

Megoszlanak a vélemények arról, hogy pólyázzuk-e a babát vagy ne, ha igen, akkor melyik pólyát és pólyázási módot használjuk, de ezekbe most nem szeretnék mélyebben belemenni. Az ilyen meggyőződések rendszerint az „azt hallottam, hogy …” vonalon indulnak el, és mindenki úgy csinálja, ahogy jónak tartja, így erről felesleges vitát nyitni.

A lényeg, hogy a kedves ismerőseim között akadt egy különleges személy, aki viszont nem csak pólyákból, de néhány más babaholmiból is gyönyörű darabokat képes előállítani. Így történt, hogy picurkánknak elkészült néhány csodás darab a kelengyébe, egészen pontosan egy pólya összesen kétféle huzattal, egy takaró és néhány praktikus tároló zsákocska (ez utóbbiakból úgy sejtem sosem lesz elég). Alább felteszek néhány képet a szerzeményekről és a beszerzési lehetőségről, hátha megtetszik neked is. 🙂

Hogyan tudod beszerezni?

A hölgy, aki varrta őket, egy két gyermekes, végtelenül aranyos anyuka, Helénának hívják. A klasszikus pólyákat és még néhány más dolgot a webshopjában is megtalálsz itt: babapolya.hu

Az én esetemben az anyagokat együtt választottuk, ő alapvetően klasszikusabb mintázatokkal dolgozik, de biztos vagyok benne, hogy nem csak velem szemben volt ilyen rugalmas a hozzáállása. 🙂 Nekem az volt a mániám, hogy olyan minták legyenek, amiket később akár tanítani is lehet a gyereknek (pl. fa, ház, állatok, napocska, stb… )

A takaró egyik oldalán puha plüssből készült, a másik oldal pedig foltvarrással, azokból az anyagokból, amikből a többi holmi is varrva lett. Méretre jó sokáig elég lesz a babának, úgy gondolom.

A zsákok elég vastag anyagúak ahhoz, hogy megálljanak a saját lábukon, és ha útra kell vinni őket, csak össze kell húzni a szájukat a zsinórral, és nem potyog ki semmi sem.

Úgyhogy én most még az elragadtatott állapotomban vagyok, és alig várom, hogy használatba vehessem ezeket a szépségeket 🙂